Osika József, az egyik érintett település, Tállya polgármestere egy szerencsi kistérségi öszszejövetelen arról beszélt: a rendkívüli kötöttséggel járó feltételek miatt nem épülhetnek ipari üzemek Tokaj-Hegyalján, márpedig ezek létfontosságúak a települések számára: azok a helyi lakosságot sokkal nagyobb számban tudnák foglalkoztatni, mint a kiemelten kezelt borászat vagy az idegenforgalom. Pillanatnyilag úgy látja, hogy emiatt a jelentős munkanélküliséggel küzdő térségnek több kára származik a világörökségi címből, mint amennyi haszna.

Májer János tokaji polgármester, a Tokaj Világörökségi Egyesület elnöke azt állította: a települések "hisztériáját" a szerencsi szalmatüzelésű erőművel szembeni borvidéki ellenállás okozza. Véleménye szerint épülhet ipari üzem világörökségi területen is, ám annak működése nem árthat a térség értékeinek. Májer hozzáfűzte: a világon mindenhol fejlődést eredményezett a világörökségi cím az érintett vidékeknek.

A siker elsősorban a helyi vezetők és vállalkozók fantáziáján múlik. A tokaji polgármester emlékeztetett arra, hogy nemrég ért véget az a kétmilliárd forintot meghaladó borvidéki program, amelynek során - európai uniós és állami forrásból - a térség idegenforgalmi vonzerejét növelő beruházások valósultak meg. Ennek keretében épült fel például a Magyar Nyelv Múzeuma Széphalomban. Most újból elérhetők lesznek olyan források, amelyekre csakis világörökségi területeken található falvak és városok pályázhatnak - fűzte hozzá Májer János.

Soós Gábor, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának nemzetközi kapcsolatokért felelős referense érdeklődésünkre elmondta: hazánkban még nem volt példa arra, hogy bárki a világörökségi terület csökkentését kérte volna. Ennek ellenkezője megtörtént már: a szintén Borsod megyében található aggteleki területet például éppen a nyáron bővítette ki az UNESCO világörökségi szervezete mintegy ötven hektárral. A referens véleménye szerint a tokaji kultúrtáj kezelési tervének éppen a közeljövőben aktuális felülvizsgálata során ismét tárgyalni lehet az érintett polgármesterekkel, egyebek mellett a vitás kérdésekről is. Hozzátette: a világörökségi területek védelme elsősorban állami feladat, de hosszú távon nem lehet a cím birtokosa olyan hely, ahol azt nem akarják.

Forrás: NOL

Az országos médiában leginkább sajnos a botrányairól (vesztegetési ügy, földvita dózerral, házgyújtogatási ügy) hírhedtté vált Osika József már egy évvel ezelőtt is elszántan kiállt az erőmű mellett:

"A beruházást a térség 18 kistelepülése támogatta, ezek egyike Tállya. A község immár másodszor megválasztott polgármestere, miután elült a zsivaj a lakossági fórumon, esélyt kért a beruházónak. Osika József, aki maga is borászati vállalkozás vezetőjeként mutatkozott be, korholta a kollégákat. "A beruházó munkahelyet teremt, jövőképet hoz, saját 37 milliárd forintját kockáztatja, állami támogatást sem kap hozzá, akkor miért ne próbálhatná meg?" - tudakolta a fészkelődő hallgatóságtól. A BHD ingyen bocsátaná a községek rendelkezésére a keletkező meleg vizet, amelyre alapozva - amint azt Osika Finnországban látta - fürdőt, strandszállót, wellness-központot lehetne építeni. A fürdővendégek tokaji bort innának, helyi éttermeket látogatnának, ami jól jönne a borászoknak is. A meggyőzően csengő szavak hitelét a helyiek szemében lerontja, hogy Osika Józsefnek, aki szállítmányozásból került befektetőként a boriparba, több zűrös, rendőrségi ügye is volt, és a jól értesültek szerint már árulja is a borászati vállalkozását." (forrás itt)