Minden bizonnyal a vártnál is sikeresebb volt tavaly a magyar cukoripar működése. Az európai reform után megmaradt egyetlen hazai cukorgyár, a kaposvári Magyar Cukor Zrt. üzeme százötezer tonna cukrot gyártott. A gyár kapacitását ugyanis megnövelték, így a 2008-as négyszáznegyvenezer tonnával szemben tavaly hétszázharmincezer tonna répát dolgozott fel. A Magyar Cukor Zrt. állítja elő az unió által előírt hazai kvóta egészét.

„Háromszáz-háromszázhúszezer tonna cukor az éves magyarországi fogyasztás, így termelésünk a fogyasztás harmadának felel meg. A többi import, elsősorban az európai közösségen belüli, de sok cukor érkezik vámmentesen az unión kívüli, balkáni országokból. Harmadik országból csak finomítást igénylő nyers cukor jön” – mondta lapunknak Fischer Béla, a Magyar Cukor Zrt. elnök-vezérigazgatója. Cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint teljes egészében megszűnt a magyar cukoripar. Ismertette: 2008-ban félmilliárd forintot költöttek a kaposvári cukorgyár kampányának előkészítésére, s a gyár mintegy százhatvan embert foglalkoztat, a kampányidőszakban pedig további száz dolgozónak ad munkát.

Az alapanyag-feldolgozás folyamatos, amelyre az elmúlt tíz évben nem volt példa. „Az elmúlt időszakban hétezer-kétszáz tonnáról nyolcezer tonnára bővült a napi cukorrépa-feldolgozó kapacitás, de nem csak a feldolgozott répa mennyiségében, hanem a cukorraktározásban is kimagasló eredményeket értünk el. Egy nap alatt ezerkétszáz tonna cukrot tároltak be a raktárba” – mondta el Fischer Béla. Kiemelte, hogy az Európában egyedülálló biogáz-berendezés üzembe állításával ráadásul növelték a gyár energiahatékonyságát, így az üzem a kedvezőtlen piaci körülmények között is talpon tudott maradni.

Nehezítette a helyzetet, hogy az időjárás nem igazán kedvezett a cukorrépának. A termésátlag több mint ötven tonna lett hektáronként, s ez nem éppen kiemelkedő. A kevesebb mennyiséget ugyanakkor ellensúlyozta az átlagosnál magasabb, tizenhét százalékos cukortartalom, így kevesebb cukorrépából is sikerült kinyerni a teljes kvótamennyiséget. A kaposvári gyárba 2008-ban tizenháromezer-ötszáz hektárról érkezett cukorrépa feldolgozásra.

„Magyarország korábban előállította saját szükségleteit, sőt cukorexportőr is volt, de akkor még tizenkét cukorgyár működött hazánkban, és a kvóta sem befolyásolta a termelést. Uniós csatlakozásunkkor még négyszázezer tonna volt a kvótánk, de a cukorreform ezt jelentősen csökkentette – magyarázta Fischer Béla. – A cukorgyárak mellett a kisebb termelők is kivonultak a piacról, s ehhez kompenzációt adott az unió. Az elmúlt években harmincöt százalékos árcsökkenés történt, így a kereskedelmi ár és a felvásárlási ár között jelentős a differencia. Összességében azonban jövedelmező volt két éve a cukorrépa-termelés. A tonnánkénti héteurós uniós, és a négyeurós nemzeti támogatás, illetve az intézményes cukorrépaár jó üzleti lehetőséget ad a termelőknek. Ma megéri cukorrépát termelni. A gépi eszközök és technológiai igények ugyanakkor egyáltalán nem olcsók. Nem véletlenül nevezték régen a cukoripart a mezőgazdaság nehéziparának.”

A magyar cukorgyártás további fennmaradásához elengedhetetlen a cukorrépa-termelés jogi és támogatási feltételeinek véglegesítése, mert – és nem csak Fischer Béla szerint – a huszonnegyedik órában vagyunk, a további késlekedés végérvényesen elbizonytalaníthatja a szereplőket. Sürgető az állami szabályozás is, mert a szállítási jogok kérdése sem rendezett, ez pedig elbizonytalaníthatja a termelőket a szállítási szerződések megkötése előtt. Az elnök-vezérigazgató bízik abban, hogy ezek a gondok viszonylag gyorsan megoldódhatnak, s a vállalat már meg is kezdte az évi együttműködésre vonatkozó konzultációt a termelőkkel. A Magyar Cukor Zrt.-nél okkal remélik, hogy a tavalyihoz hasonló mennyiségű cukorrépa beszállítására tudnak szerződést kötni az idén is.

Szarvas Szilveszter

Forrás: Magyar Hírlap

(Köszönjük olvasónknak, hogy hozzászólásában felhívta figyelmünket erre a cikkre!)