A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal február első napjaiban (lásd ÉM (Észak-Magyarország - a szerk.) 2009. február 3., 1. oldal) hozta nyilvánosságra egy általa az Öko Zrt.-vel elkészíttetett "A tokaji történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszín komplex, világörökségi szempontú hatástanulmánya, különös tekintettel a szerencsi biomassza-erőmű létesítésére" címet viselő anyagot, amely alapján nem javasolja a tervezett méretű, kapacitású szalmaerőmű megépítését Szerencsen. Sikerült hozzájutnunk a tanulmány teljes szövegéhez, így az érvrendszert részletesebben tárhatjuk az olvasók elé.

Világörökségen kívül

"A szerencsi szalmatüzelésű erőmű megvalósítása jelentős energiatermelési előnyökkel járhat, de kockázatot jelent a Tokaj történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi értékeire - olvasható a közel 100 oldalas tanulmány megvalósíthatósági feltételeket és ajánlásokat megfogalmazó fejezetében. A hatástanulmány ezért vizsgálta az erőmű megvalósításának lehetséges következményeit."

A tanulmánykészítők egyik fontos megállapítása, hogy a helyszín kiválasztását felül kell vizsgálni. "A területválasztásnál a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékei fenntartásának és kiteljesedésének kell meghatározónak lenniük, ezért az erőmű elhelyezése a világörökségi területen kívül indokolt." A tanulmány szerint a régióban, a világörökségi területen kívül is rendelkezésre állnak megfelelő helyszínek, bár konkrétumokat nem említenek.

Ha mégis épül...

Amennyiben mégis Szerencsen épülne meg a szalmaerőmű, akkor csak bizonyos feltételek teljesülésével képzelhető el a beruházás. A szakemberek aggálya, hogy az erőmű tüzelőanyaggal való ellátása jelentős termőterületet igényel, ám a helyben termesztés károsan eltorzítaná a térség művelési arányait. Távolabbi termelés, termesztés esetén a szalma szállítása jelenthet problémát. Az ajánlás szerint a leginkább környezetkímélőbb módot, a vasúti szállítást kell használni. Ennek infrastrukturális feltételi adottak lehetnek. A vasúti szállításhoz kapcsolódó közúti szállítást a lehető legminimálisabb mértékűre kell csökkenteni és csak a termőterületről a legközelebbi vasúti gyűjtőpontig történjen. A szállítási útvonalak kerüljék el a világörökségi területeket és délről, valamint nyugatról közelítsék meg a szalmaerőművet. (Ez azért is indokolt, mert a közúti teherszállítás amúgy is elviselhetetlenségig terheli a térség településeit).

Keretes anyag: További ajánlások

- A szalmaerőmű megfelelő tájba illesztése alapvető követelmény. A kialakítás igazodjon a környezet adottságaihoz.
- Tüzelőanyagként az energiafű felhasználása kerülendő, tekintettel arra, hogy annak több ponton még tisztázatlan az ökológiai hatása.
- Más mezőgazdasági melléktermék égetése csak külön hatásvizsgálat nyomán történhet.

Ütemezett megvalósítás?

A cikkben is jelzett szigorú feltételek teljesítésével is csak ütemezetten javasolják az erőmű megépítését. Az első ütemben csak az egyik erőművi blokknak kellene megépülnie és működésének hatásait legalább öt éven át vizsgálná a beruházó, valamint a világörökségi helyszín kezelésében érintett civil szervezetek. Az így nyert tapasztalatok nyomán lehetne dönteni az erőmű második ütemének megvalósításáról.

Forrás: boon (helyesírási, gépelési hibák javítva)