A monoki képviselő-testület május 21-én elfogadott két rendeletet, melynek köszönhetően az egész ország napok alatt megismerte a borsodi község nevét. Az egyik szerint a településen nem kaphat gyermekvédelmi támogatást az, aki nem járatja gyermekét óvodába, illetve iskolába. A másik szerint pedig csak az kaphat rendszeres szociális segélyt, aki a juttatás értékének egy részét hajlandó ledolgozni közhasznú munka keretében.

Legalább ekkora visszhangot váltott ki, hogy május 26-án a szerencsi kistérség 18 polgármestere levelet juttatott el Szili Katalinhoz, melyben többek között azt javasolták, gondolják újra a szociális segélyezés szabályait, mert a jelenlegi nem ösztönöz munkára. Jórészt a kezdeményezések országos visszhangjának hatására megszületett a kormány Út a munkához elnevezésű programja, amelyre a kormány 2009-ben csaknem 100 milliárd forintot biztosít. Végrehajtásától azt reméli, hogy a jelenleg rendszeres szociális segélyben részesülő 200 ezer alacsony iskolai végzettségű ember fele segély helyett közfoglalkoztatásban vesz majd részt, melyet a települési önkormányzatok biztosítanak részükre, a munkabért és közterheit pedig a központi költségvetés állja.

Tállyai kirándulás

Osika József, a Tokaj-hegyaljai borvidéken fekvő település polgármestere kis híján felrobban, amikor megtudja, azért keressük, mert szeretnénk a helyszínen megnézni, hogyan üzemelt a községben a monoki modell. Ő ugyan nem támogat ilyen "törvénytelen kezdeményezést", kéri ki magának a dolgot, hiába mondja a monoki polgármester úr, hogy mögötte állnak a szerencsi kistérség polgármesterei, ez szerinte nem igaz. "Az a baj, hogy a kistérség többi polgármesterét is azonosítják a monoki példával. Ezt a sajtónak eddig nem mondtuk, mert meg sem kérdeztek bennünket." A 18 polgármesterből szerinte 13 elutasítja Szepessy Zsolt elképzelését. "Ő törvénytelen eszközökkel lépett fel. Annyi haszna volt belőle, hogy megismerték a nevét. A mi elképzelésünk viszont, mely már 2006 májusától működik, nem megy szembe a szociális törvénnyel" - mondja Osika József.

"A jelenleg érvényben lévő szociális törvény lehetőséget ad arra, hogy azokat, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek, behívjuk közcélú munkára. Aki nem hajlandó együttműködni, annak megszüntethetjük a szociális segélyét. Egyértelműen ki lehet zárni azokat, akik nem akarnak dolgozni" - fejti ki a polgármester. A községben 150 ember kap rendszeres szociális segélyt. Sorban hívják be közülük azokat, akik munkaképesek. De még nem jutottak a végére. A döntő többség együttműködik, a behívottaknak csupán 10 százalékát zárták ki a segélyezésből. "Akik elmentek közmunkára, azok értéket teremtettek, árkokat ástak, parkokat építettek, legutóbb urnahelyeket a temetőben" - mondja a polgármester.

A községen egyébként meglátszik a bortermelők iparűzési adója, és hogy sok turista fordul meg erre, végigiszogatva a borvidéket. Nincs ugyan kolbászból a kerítés, viszont még az utcai szemetesek is fából készültek. A több mint 2000 lakosú községben 400 roma él, de a polgármester szavai szerint "legalább ennyi magyar van a községben, aki hozzájuk hasonlóan a társadalom peremén él".


"Az a legnagyobb probléma ma Magyarországon - mondja a borász polgármester -, hogy elkényelmesedtek az emberek. Várják a sült galambot. Ha valakit hétvégén be akarok hívni dolgozni, nem jön be, mert úgy gondolkodik, nem kell neki a plusz pénz, inkább beéri kevesebbel. Nincs bennük az, hogy tartalékokat képezzenek." Osika Józsefnek lesújtó véleménye van az Út a munkához programhoz kapcsoló törvénymódosításról. "Ezzel a finanszírozásban nem változik semmi, nem lesz több pénzünk a közfoglalkoztatásra. Ráadásul a törvény hagy egy csomó kibúvót azoknak, akik nem akarnak dolgozni."

A javaslat szerint ugyanis továbbra is rendszeres szociális segélyben részesülnek azok, akik egészségügyi okokból nem alkalmasak munkavégzésre vagy három vagy több gyermeküket egyedül nevelik. "Az embereknek megvan a magukhoz való eszük, sokan egyszerűen el fognak válni." A polgármester azért ilyen érzékeny a kibúvók lehetőségére, mert a környéken a községben van a legtöbb olyan ember, aki orvosi papírt szerzett arról, hogy munkára alkalmatlan.

Korai még visszavonni a rendeletet

A monoki közgyűlés május 21-én elfogadott egyik rendelete szerint a településen júniustól megvonják a rendszeres szociális segélyt azoktól, akik nem hajlandóak a juttatás összegének egy részét ledolgozni közhasznú munka keretében. Szepessy Zsolt, Monok polgármestere bátor, de erőtlen kezdeményezésnek tartja az Út a munkához programot, mely legfeljebb hosszabb távon csökkenti azokat a problémákat, melyeket ő felvetett.

"Nem vonja vissza a rendeletet?" - kérdezzük tőle. "Először várjuk meg, milyen lesz végül a törvény. Nem lesz-e a politika áldozata" - válaszolja. És szavaiból azt vesszük ki, hogy az Alkotmánybíróság döntésére is igen kíváncsi. A polgármester állítja, nem egyszerűen figyelemfelkeltő céllal meghozták a rendeletet, hanem használták is. És mindenki, akit behívtak, be is ment dolgozni, és a munkájáért nem kapott egy fillért sem. (Lapunk (a Hírszerző - a szerk.) ennek ellenére továbbra is kételkedik abban, hogy valóban végrehajtották. Ehhez ugyanis a faluban a 170 segélyezett mindegyikét minden hónapban be kellett volna hívni, és a rendelet értelmében minden segélyként kapott 5000 forint után 1 napot kellett volna dolgozniuk.)

Szepessy Zsolt sikeresnek tartja kezdeményezését, mert az egész országban mindenki erről beszélt, és egy vidéki kezdeményezés cselekvésre bírta a kormányzatot. Bár még ő is csak tanulmányozza a szociális minisztérium törvénymódosítási javaslatait, tállyai kollégájánál kicsit részletesebben kifejti, mivel elégedetlen. Monokon a 170 segélyezettből néhány kivétellel mindenki munkaképes. A törvény elfogadása után az önkormányzatnak éves tervet kell majd készítenie foglalkoztatásukra. Ez szerinte nem reális elképzelés, nem igazán lehet egy évre előre megtervezni a közmunkákat. Másrészt pluszforrásokra lenne szükség. Tennivaló van a községben, munkaerő is, a törvény elfogadása után a költségvetés pénzt is ad a foglalkoztatásukra, nem biztosít viszont forrásokat szerszámokra, anyagokra, felszerelésre, amire a különböző fejlesztésekhez szükség lenne.

A tervezett módosítás a versenyszférának is szerepet szán a segélyezettek számának csökkentésében. Azok a vállalkozók, akik regisztrált álláskeresőket foglalkoztatnak majd tartósan, kedvezményben részesülnek. Szepessy Zsolt szerint ez jó szándékú kezdeményezés, csak éppen hiányzik az országos politikusokból a helyismeret. Szerinte ugyanis kérdéses, hogy a vállalkozóknak szükségük van-e plusz munkaerőre. Ő legalábbis Monokon nem ismer ilyen vállalkozót.

Forrás: Hírszerző