Hírek
Ki lopta el az olcsó cukrot?
Dátum: 2011.05.10., 15:44Megtekintve: 3623
Közel a duplájára nőtt alig egy év alatt a cukor ára, a határ menti településekről külföldi beszerzőtúrák indulnak. Az inflációs adat kommentálásakor külön kiemelik a cukrot, amit az EU-ban csak az forgalmazhat, akinek erre vonatkozó kvótái vannak. Nekünk az uniós csatlakozáskor még jó sok ilyenünk volt, de sok pénzért eladtuk őket, ami akkor a gyártóknak és a termelőknek is jól jött - írja az Index hírportál összefoglaló cikke.
Később mindenhol hiánycikk lett a cukor, és a drága import is megcsappant. Most foghatjuk a fejünket, mert az uniós szabályok miatt nem érdemes hirtelen gyárat építeni. Az árak hamarosan a szomszédos országokban is emelkedni fognak, olcsó cukor egy darabig nem lesz.A kormány vizsgálóbizottság bevetésével szeretné megérteni a cukor drágulását, az agrártárca szakértői átvilágítanák a cukoripar privatizációját és a gyárbezárásokat, a cukorkvótánk háromnegyedének eladását a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára hazaárulásnak minősítette. Addig is, amíg az igazságra várunk, a VM úgy döntött, piacra dobja a stratégiai cukorkészlet egy részét, hogy letörje az árakat.
Alig egy évvel ezelőtt, 2010 júniusában 184 forint volt egy kiló cukor, a KSH adatai szerint ma több mint 350 forintot kell fizetni érte, azaz a drágulás csaknem százszázalékos. Az árak miatt megindult a bevásárlóturizmus a jelenlegi hazai áraknál lényegesen kedvezőbbet biztosító határ menti, akár osztrák és szlovák áruházakba. A nagy igyekezet ellenére objektív helyzetértékelés és gyors árcsökkenés sem lesz, miközben a cukorárak ma már érezhetően gyorsítják a pénzromlás ütemét. Az árakat a stratégiai tartalék megnyitása sem fogja érdemben letörni.
(Az Index eredeti cikkénél egy interaktív grafikon is látható az utóbbi időszak cukorárának felszökéséről.)
A cukor azért drágul, mert Európa néhány évvel ezelőtt úgy döntött, felszámolja termelése jó részét, és támogatja a fejlődő országok cukorexportját. Ebben a történetben vettünk mi is részt. Önként, dalolva pár év alatt negyedére csökkentettük termelőkapacitásunkat – és a cukoripar a brüsszeli támogatások miatt még jól is járt. Magyarországon a rendszerváltás időszakában 12 cukorgyár működött. Az 1996-ig tartó privatizációs időszakban nem voltak bezárások, a tucatnyi cég mindegyike talpon maradt, a gyárakon három érdekcsoport osztozott: egy francia, egy francia–angol vegyes és egy osztrák vállalkozás vásárolta be magát az iparágba.
A privatizációs időszak után, 1997-ben jött az első nagyobb bezárási hullám. Ennek eredményeként 2001-ben már csak hét gyár működött, 2003-ra öt maradt. Bár első ránézésre úgy tűnhet, a folyamat mégsem a magyar cukoripar szétverésének a története. A cégek nem tűntek el nyomtalanul, összeolvadtak a nagyobbakkal, a megmaradt gyárakban javult a hatékonyság. Ezt tükrözik a termelési adatok is: az 1990-es évek elejére jellemző napi 5500 tonna fehércukor-feldolgozási kapacitás 2001-re 6100 tonnára nőtt.
A gyárbezárások és a tőke koncentrációja tehát az első időszakban technológiai előrelépést és fejlődést eredményezett. A 2004-es EU-csatlakozás előtt még arra lehetett számítani, a maradék ötből legfeljebb egy gyár zár be, de az uniós reform miatt végül egészen máshogy alakult az ágazat sorsa.
Ki a hibás, ha nem a tőkés?
A 2006-ban életbe lépett európai cukorreform a gyártókat és a cukorrépa-termelőket is busásan jutalmazza, ha tevékenységük visszafogása mellett döntenek (bővebben ld. a keretesben). A korszakos megoldás a gyakorlatban az volt, hogy Brüsszel tonnánként 520-730 euróval honorálta a kibocsátás csökkentését a kvótavisszaadás évének függvényében.
Az ösztönzés hatására az uniós csatlakozásunkkor a magyar fogyasztást harmadával meghaladó, évi 400 ezer tonnás termelési (pontosabban forgalomba hozatali) kvótánkból nagyvonalúan 300 ezerről mondott le az ágazat végleg, ami 75 százalékos termelés-visszaesést jelentett. Míg 2004-ben még a meglévő öt cukorgyár osztozott a 400 ezres kvótán, addig mára egyetlen cukorüzem maradt. A kvótákkal együtt a cukorrépa-termelők és a cukorgyárak is eltűntek Magyarországról.
Miért kellett a reform?
A 2005 novemberében elfogadott, 2006-tól hatályos uniós cukorpiaci reformot arra az érvelésre fűzték fel, hogy a világon a túltermelés miatt egyre olcsóbb a cukor. A megoldás: csökkenteni kell a termelést, ezzel együtt a leghatékonyabb üzemekbe kell koncentrálni a gyártást, hogy ne omoljon össze az egész ágazat.
Az uniós döntéshozókra a WTO is nagy nyomást tett azzal, hogy a cukor alapvetően trópusi termék, és ha az EU halálra szubvencionálja termelőit, azzal globális versenyhátrányt okoz más országoknak. Az unió engedett a nyomásnak (más iparágakban szerzett koncessziós jogokért cserébe): teret nyitott a karibi térségből és az Afrikából érkező cukornak. Az eredmény: az összeurópai 18 millió tonnás kibocsátás 13 millió tonnára csökkent.
A 2005 novemberében elfogadott, 2006-tól hatályos uniós cukorpiaci reformot arra az érvelésre fűzték fel, hogy a világon a túltermelés miatt egyre olcsóbb a cukor. A megoldás: csökkenteni kell a termelést, ezzel együtt a leghatékonyabb üzemekbe kell koncentrálni a gyártást, hogy ne omoljon össze az egész ágazat.
Az uniós döntéshozókra a WTO is nagy nyomást tett azzal, hogy a cukor alapvetően trópusi termék, és ha az EU halálra szubvencionálja termelőit, azzal globális versenyhátrányt okoz más országoknak. Az unió engedett a nyomásnak (más iparágakban szerzett koncessziós jogokért cserébe): teret nyitott a karibi térségből és az Afrikából érkező cukornak. Az eredmény: az összeurópai 18 millió tonnás kibocsátás 13 millió tonnára csökkent.
Répa, retek, euró
2006-ban először a leghatékonyabb kabai üzem szűnt meg, itt a gyártulajdonosok döntöttek így (fő tevékenységükre, a nádcukor-finomításra szűkítették profiljukat). Ekkor még a piacon lévő két másik cukorgyár nem akart kivonulni, de a cukorrépa-termelők jobb belátásra bírták őket. Az uniós cukorreform ugyanis a termelőket is érdekeltté tette a tevékenységük felszámolásában.
Egyszerűen az történt, hogy a kvótavisszaadással járó eurókból a répatermelők is kaptak, ezért – az eseményeket közelről figyelő forrásunk szerint – néhány hangadó répatermelő egyszerűen bojkottálni kezdte a cukorgyárakat: az áraktól függetlenül nem voltak hajlandóak megkötni a 2008. évi termelési szerződéseket a cukorgyárakkal. Mivel a termelők kritikus tömege vált érdekelté a termelés leállításában, a kvóták visszaadásában, a gyárak pedig a maradék termelőktől nem tudtak volna annyi alapanyagot venni, hogy üzemi veszteség nélkül, legalább nullszaldóval megússzák a bojkottot, bezárás mellett döntöttek. Ekkor szűnt meg a szolnoki és a szerencsi cukorgyár, a másik érdekcsoport pedig a petőházi gyártást állította le, és csak a kaposvári üzemet tartotta meg.
Ma a teljes cukorkvótát, mind a 105 ezer tonnát ebben a kaposvári üzemben gyártják, egyébként nyereséggel, az idő tehát őket igazolta. Az uniós cukorreform következtében Magyarországon szűnt meg a legtöbb gyár, a lengyelek, a csehek, az osztrákok vagy a szlovákok kvótáik csupán 20-50 százalékát adták vissza.
Osztozkodtak
A lelépési pénz nagyobb részét a cukorgyártó kapta meg, neki ugyanis szét kellett szednie a gyárat, rehabilitálni kellett a környezetet, szociálisan támogatnia munka nélkül maradt dolgozóit. A termelők oldalán is merültek fel veszteségek, például a korábbi gépbeszerzések és fejlesztések kárba vesztek, de sok nagytermelő így is jól járt a cukorrépa-ágazat felszámolásával.
A lelépési pénz nagyobb részét a cukorgyártó kapta meg, neki ugyanis szét kellett szednie a gyárat, rehabilitálni kellett a környezetet, szociálisan támogatnia munka nélkül maradt dolgozóit. A termelők oldalán is merültek fel veszteségek, például a korábbi gépbeszerzések és fejlesztések kárba vesztek, de sok nagytermelő így is jól járt a cukorrépa-ágazat felszámolásával.
Szubvenció, ráció
A kivonulásról és a kvóták visszaadásáról a termelői oldal egykori legnagyobb szereplői, a ma már a Bonafarm csoporthoz (az OTP-vezér Csányi Sándor érdekeltségébe) tartozó Bóly, illetve Dalmand Zrt. is elismerik, hogy a döntésben szerepet játszott az a bő egymilliárd forintos támogatás, amit a két cég öt év alatt kapott azért, mert felhagyott a cukorrépa termesztésével.
A támogatást két jogcímen lehetett felvenni: az unió két éven át úgynevezett szerkezetátalakítási támogatást folyósított, emellett öt évig a cukorrépa-termesztésből kivont földek után területalapú kompenzáció is járt. A Bonafarm szerint ezt a bő egymilliárd forintot (pontos összeget nem közölt a cég) ténylegesen az átállásra költötték, tehát a pénz a nagyobb haszonnal kecsegtető takarmánynövények (búza, árpa, kukorica) termesztéséhez szükséges beruházásokra, illetve az állattenyésztés fejlesztésére ment el.
A Bonafarm ugyanakkor most azt mondja, hogy a cukorrépa-termesztésből feltehetően akkor is kiszálltak volna, ha ezért semmilyen támogatás nem jár. Ennek oka, hogy az uniós cukorreform miatt a cukorrépa felvásárlási ára rövid idő alatt a felére esett, ami igen alacsony megtérülést jelentett volna más mezőgazdasági növényekhez képest.
Miért csak most drágul?
Az uniós cukorreform érdemben három év alatt, 2008-ra lezajlott. Az uniós termelés harmadával csökkent, mégsem alakult ki cukorhiány, mert közben felpörgött a cukorbehozatal, illetve a korábban felhalmozott készletek is kitartottak egy darabig. A készletek azonban lassan elfogytak, miközben a cukor iránti világpiaci kereslet (főként a fejlődő országok miatt) megugrott. Ezzel együtt az árak is elszaladtak, az európai beszállítói jogokat szerzett országok így most inkább a világpiaci értékesítést választják az itteni igények kiszolgálása helyett.
Magyarországon az éves fogyasztás 300 ezer tonna körül van, a hiányzó 200 ezer tonna eddig mindig könnyedén pótolható volt a bőséges importból. A cukor pontosan emiatt sokáig (nagyjából 2004–2010 között) uniós szinten is kirívóan olcsó volt idehaza. A mostani megugrás a hirtelen felzárkózással is magyarázható. A magasabb világpiaci árak hamarosan más országokat is elérnek. Nemsokára Ausztriában is drágul a cukor, most is csak azért olcsóbb, mert ott az áruházláncok éves szerződései nyáron járnak le.
Új gyárat, most!
A hazai termelők közben új cukorgyár alapítását tervezik, ehhez a kormány segítségét kérik. Az ötletre elméletileg a kabinet is nyitott, két névtelenséget kérő szakértő szerint azonban erre rövid távon nem sok esély van. A kvóták visszavételét az EU már kifizette, miért is osztana most újakat – mondják –, de ha meg is teszi, és emeli a kvótákat mondjuk 15 százalékkal (ez felmerült), arra nem lehetne Magyarországon új gyárat építeni, mert csak 15 ezer tonna többlettermelést jelentene.
A szakértők szerint változás legkorábban 2014-ben lehet, ekkor lépéhet életbe az új közösségi agrárpolitika, ami a cukorágazatot is érintheti. Vagy 2015-ben, amikor lejár az uniós cukoripari rendtartás hatályos szabályrendszere.
Forrás: Szentkirályi Balázs, Index
Kapcsolódó:
Cukorpánik
Így bánt el a szerencsi cukorral az Európai Unió
A magyarországi cukoriparra keserű esztendők várnak
Pályázati támogatással fogják be a szerencsi cukortermelők száját?
5,6 milliárd forint Szerencs szájízének édesítésére
Üzenet a múltból - frissítve a rombolás képével
Döbbenet - most élesztenék újra a magyar cukoripart
Szerencsi Cukorgyár: már csak emlék(park) + videó
Szerencs nem kap cukorpénzt?
Hozzászólások
Jó kérdés (vendég) [2011.05.10., 20:30][válaszolok] #1
Az Mszp.
Hádám [2011.05.10., 20:31][válaszolok] #2
Na akkor kezdjük is az elején… Remélem ismét sikerül kicsapni pár embernél a biztosítékot és hosszadalmas vitát indítani :)
„Közel a duplájára nőtt alig egy év alatt a cukor ára, a határ menti településekről külföldi beszerzőtúrák indulnak. Az inflációs adat kommentálásakor külön kiemelik a cukrot, amit az EU-ban csak az forgalmazhat, akinek erre vonatkozó kvótái vannak.”
Erre csak azt tudom mondani, drága, kedves, agyas közgazdász és főokostojás barátaimnak, hogy én megmondtam, tudatlan, tapasztalatlan fejemmel még évekkel ezelőtt, hogy ez lesz… NO KOMMENT!
„A kormány vizsgálóbizottság bevetésével szeretné megérteni a cukor drágulását, az agrártárca szakértői átvilágítanák a cukoripar privatizációját és a gyárbezárásokat, a cukorkvótánk háromnegyedének eladását a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára hazaárulásnak minősítette.”
Az államtitkár úr jobb ha visszavesz, nem is olyan rég bőszen keltek ki a „hazaáruló” kifejezés hallatán… Lázár „úr” tajtékzott a szó hallatán, tehát csak arrébb az agyarakkal… az más kérdés, hogy igaza van, de mindenki az akinek bármilyen beleszólási joga volt! (Hozzászólási joga is!)
„Ebben a történetben vettünk mi is részt. Önként, dalolva pár év alatt negyedére csökkentettük termelőkapacitásunkat – és a cukoripar a brüsszeli támogatások miatt még jól is járt”
Tényleg, valóban jól járt…. pár ember hülyére gazdagodott, a szerkezetátalakítási támogatás egy nagy csőd lett, a gyárat szétlopták, ahogy csak tudták… ez aztán a sikertörténet…
„A 2006-ban életbe lépett európai cukorreform a gyártókat és a cukorrépa-termelőket is busásan jutalmazza, ha tevékenységük visszafogása mellett döntenek (bővebben ld. a keretesben). A korszakos megoldás a gyakorlatban az volt, hogy Brüsszel tonnánként 520-730 euróval honorálta a kibocsátás csökkentését a kvótavisszaadás évének függvényében. Az ösztönzés hatására az uniós csatlakozásunkkor a magyar fogyasztást harmadával meghaladó, évi 400 ezer tonnás termelési (pontosabban forgalomba hozatali) kvótánkból nagyvonalúan 300 ezerről mondott le az ágazat végleg, ami 75 százalékos termelés-visszaesést jelentett. Míg 2004-ben még a meglévő öt cukorgyár osztozott a 400 ezres kvótán, addig mára egyetlen cukorüzem maradt. A kvótákkal együtt a cukorrépa-termelők és a cukorgyárak is eltűntek Magyarországról.”
Ismét csak gratulálni tudok… sikeresen kivégezték Magyarország egyik évszázados húzóágazatát… Jobb helyeken ezért akasztás járna a felelősöknek (na majd mindjárt jön az elempés siránkozás a náciveszélyről
) Ez maga a hazárulás! Én az előző kormányzat minden tagjának vagyonát azonnal zároltatnám az okozott kár mértékéig, beleértve a családja vagyonát is (gondolván a kimentett pénzekre), továbbá munkatáborba küldeném őket, hogy a mérhetetlen okozott pusztítást életük végéig minimálisan enyhíteni próbálják és akkor úgy gondolom még humánus módszert is mondtam…
„Az uniós döntéshozókra a WTO is nagy nyomást tett azzal, hogy a cukor alapvetően trópusi termék, és ha az EU halálra szubvencionálja termelőit, azzal globális versenyhátrányt okoz más országoknak. Az unió engedett a nyomásnak (más iparágakban szerzett koncessziós jogokért cserébe): teret nyitott a karibi térségből és az Afrikából érkező cukornak. Az eredmény: az összeurópai 18 millió tonnás kibocsátás 13 millió tonnára csökkent.”
A WTO tehet egy szivességet… osztogassa máshol a tanácsait, hadd döntse már el egy ország mit termel… ha ananászt akarunk termelni, akkor igenis fogunk, még ha be kell látnunk később, hogy lehetetlen is… de ehhez az égegyadta világon semmi köze sincs! Globális versenyhátrány más országokkal szemben??? Már elnézést, de nagyívben teszek más országok versenyhelyzetére, kötve hiszem, hogy a franciák azért leépítenék 0ra a termelésüket, hogy az Üzbegisztáni cukortermelők is labdába rúghassanak… ez egy agyrém… Ugye érzi mindenki az iróniát? Ha meg az unió olyan puhapöcsű, hogy enged a nyomásnak, akkor Isten bocsássa meg, ne erőltessék már a többiekre is saját balf*szságukat… Eredmény…. Európa 18ról 13 ra csökkentette termelését…. 5 millió tonna…. ha 26 tagországra vetítem a 300 ezer leadott kvóta, még mindig 100 ezerrel több mint „lennie kéne”…. Az hogy valaki bőven a saját termelése alá árusítja ki az ágazatot, nagyfokú hozzánemértésre és szellemi sötétségre utal, hacsak pont nem ez volt a cél a busás magánhaszon reményében…
Továbbá az a tény, hogy a nagyobb termelők „bojkottálták” a termelést, ismét egy nemzetáruló tett. Én azonnali hatállyal visszafizettetnék velük minden kapott vissza nem térítendő állami támogatást és örökre eltiltanám őket mindenféle pályázattól!!!
„A kivonulásról és a kvóták visszaadásáról a termelői oldal egykori legnagyobb szereplői, a ma már a Bonafarm csoporthoz (az OTP-vezér Csányi Sándor érdekeltségébe) tartozó Bóly, illetve Dalmand Zrt. is elismerik, hogy a döntésben szerepet játszott az a bő egymilliárd forintos támogatás, amit a két cég öt év alatt kapott azért, mert felhagyott a cukorrépa termesztésével.”
Előzőekhez hasonlóan, azonnal zárolni minden vagyonukat (csányiét is) és abból kárpótolni az országban azt a sok tízezer ember és önkormányzatokat, akik a felelőtlen, haszonleső, pusztító politikájuk (rablás, fosztogatás, kizsákmányolás) miatt újabb halálos sebet ejtettek az országon!
„A hazai termelők közben új cukorgyár alapítását tervezik, ehhez a kormány segítségét kérik. Az ötletre elméletileg a kabinet is nyitott, két névtelenséget kérő szakértő szerint azonban erre rövid távon nem sok esély van. A kvóták visszavételét az EU már kifizette, miért is osztana most újakat – mondják –, de ha meg is teszi, és emeli a kvótákat mondjuk 15 százalékkal (ez felmerült), arra nem lehetne Magyarországon új gyárat építeni, mert csak 15 ezer tonna többlettermelést jelentene.
A szakértők szerint változás legkorábban 2014-ben lehet, ekkor lépéhet életbe az új közösségi agrárpolitika, ami a cukorágazatot is érintheti. Vagy 2015-ben, amikor lejár az uniós cukoripari rendtartás hatályos szabályrendszere.”
Névtelenséget kérő szakértők??? Ha „szakvéleményt” mond valaki, akkor azt vagy névvel vagy sehogy! Máskülönben mi támasztja alá, hogy az valóban szakember??? Számomra így két senki, mondott egy nagy semmit! A csalafintaság benne van a rendszerben! a 400 ezer tonnát 75%-al csökkentettük, de ha most 100% os növekedés lenne, akkor is csak 210 ezer lenne a max! Gondolom az uniónak ez a világ minden pénzét megérte, hiszen egy erős térségi termelést zúzott porrá…. változás 2014-2015-ben, feltehetőleg akkor, amikor már a nyugati centrumok annyira megerősödnek és felvásárolták a magyar termőföldeket is, hogyha 10 millió tonna lenne a kvóta, akkor se építenénk gyárat, mert már a telek se lenne a miénk, nemhogy a termőföld…
„Közel a duplájára nőtt alig egy év alatt a cukor ára, a határ menti településekről külföldi beszerzőtúrák indulnak. Az inflációs adat kommentálásakor külön kiemelik a cukrot, amit az EU-ban csak az forgalmazhat, akinek erre vonatkozó kvótái vannak.”
Erre csak azt tudom mondani, drága, kedves, agyas közgazdász és főokostojás barátaimnak, hogy én megmondtam, tudatlan, tapasztalatlan fejemmel még évekkel ezelőtt, hogy ez lesz… NO KOMMENT!
„A kormány vizsgálóbizottság bevetésével szeretné megérteni a cukor drágulását, az agrártárca szakértői átvilágítanák a cukoripar privatizációját és a gyárbezárásokat, a cukorkvótánk háromnegyedének eladását a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára hazaárulásnak minősítette.”
Az államtitkár úr jobb ha visszavesz, nem is olyan rég bőszen keltek ki a „hazaáruló” kifejezés hallatán… Lázár „úr” tajtékzott a szó hallatán, tehát csak arrébb az agyarakkal… az más kérdés, hogy igaza van, de mindenki az akinek bármilyen beleszólási joga volt! (Hozzászólási joga is!)
„Ebben a történetben vettünk mi is részt. Önként, dalolva pár év alatt negyedére csökkentettük termelőkapacitásunkat – és a cukoripar a brüsszeli támogatások miatt még jól is járt”
Tényleg, valóban jól járt…. pár ember hülyére gazdagodott, a szerkezetátalakítási támogatás egy nagy csőd lett, a gyárat szétlopták, ahogy csak tudták… ez aztán a sikertörténet…
„A 2006-ban életbe lépett európai cukorreform a gyártókat és a cukorrépa-termelőket is busásan jutalmazza, ha tevékenységük visszafogása mellett döntenek (bővebben ld. a keretesben). A korszakos megoldás a gyakorlatban az volt, hogy Brüsszel tonnánként 520-730 euróval honorálta a kibocsátás csökkentését a kvótavisszaadás évének függvényében. Az ösztönzés hatására az uniós csatlakozásunkkor a magyar fogyasztást harmadával meghaladó, évi 400 ezer tonnás termelési (pontosabban forgalomba hozatali) kvótánkból nagyvonalúan 300 ezerről mondott le az ágazat végleg, ami 75 százalékos termelés-visszaesést jelentett. Míg 2004-ben még a meglévő öt cukorgyár osztozott a 400 ezres kvótán, addig mára egyetlen cukorüzem maradt. A kvótákkal együtt a cukorrépa-termelők és a cukorgyárak is eltűntek Magyarországról.”
Ismét csak gratulálni tudok… sikeresen kivégezték Magyarország egyik évszázados húzóágazatát… Jobb helyeken ezért akasztás járna a felelősöknek (na majd mindjárt jön az elempés siránkozás a náciveszélyről
) Ez maga a hazárulás! Én az előző kormányzat minden tagjának vagyonát azonnal zároltatnám az okozott kár mértékéig, beleértve a családja vagyonát is (gondolván a kimentett pénzekre), továbbá munkatáborba küldeném őket, hogy a mérhetetlen okozott pusztítást életük végéig minimálisan enyhíteni próbálják és akkor úgy gondolom még humánus módszert is mondtam… „Az uniós döntéshozókra a WTO is nagy nyomást tett azzal, hogy a cukor alapvetően trópusi termék, és ha az EU halálra szubvencionálja termelőit, azzal globális versenyhátrányt okoz más országoknak. Az unió engedett a nyomásnak (más iparágakban szerzett koncessziós jogokért cserébe): teret nyitott a karibi térségből és az Afrikából érkező cukornak. Az eredmény: az összeurópai 18 millió tonnás kibocsátás 13 millió tonnára csökkent.”
A WTO tehet egy szivességet… osztogassa máshol a tanácsait, hadd döntse már el egy ország mit termel… ha ananászt akarunk termelni, akkor igenis fogunk, még ha be kell látnunk később, hogy lehetetlen is… de ehhez az égegyadta világon semmi köze sincs! Globális versenyhátrány más országokkal szemben??? Már elnézést, de nagyívben teszek más országok versenyhelyzetére, kötve hiszem, hogy a franciák azért leépítenék 0ra a termelésüket, hogy az Üzbegisztáni cukortermelők is labdába rúghassanak… ez egy agyrém… Ugye érzi mindenki az iróniát? Ha meg az unió olyan puhapöcsű, hogy enged a nyomásnak, akkor Isten bocsássa meg, ne erőltessék már a többiekre is saját balf*szságukat… Eredmény…. Európa 18ról 13 ra csökkentette termelését…. 5 millió tonna…. ha 26 tagországra vetítem a 300 ezer leadott kvóta, még mindig 100 ezerrel több mint „lennie kéne”…. Az hogy valaki bőven a saját termelése alá árusítja ki az ágazatot, nagyfokú hozzánemértésre és szellemi sötétségre utal, hacsak pont nem ez volt a cél a busás magánhaszon reményében…
Továbbá az a tény, hogy a nagyobb termelők „bojkottálták” a termelést, ismét egy nemzetáruló tett. Én azonnali hatállyal visszafizettetnék velük minden kapott vissza nem térítendő állami támogatást és örökre eltiltanám őket mindenféle pályázattól!!!
„A kivonulásról és a kvóták visszaadásáról a termelői oldal egykori legnagyobb szereplői, a ma már a Bonafarm csoporthoz (az OTP-vezér Csányi Sándor érdekeltségébe) tartozó Bóly, illetve Dalmand Zrt. is elismerik, hogy a döntésben szerepet játszott az a bő egymilliárd forintos támogatás, amit a két cég öt év alatt kapott azért, mert felhagyott a cukorrépa termesztésével.”
Előzőekhez hasonlóan, azonnal zárolni minden vagyonukat (csányiét is) és abból kárpótolni az országban azt a sok tízezer ember és önkormányzatokat, akik a felelőtlen, haszonleső, pusztító politikájuk (rablás, fosztogatás, kizsákmányolás) miatt újabb halálos sebet ejtettek az országon!
„A hazai termelők közben új cukorgyár alapítását tervezik, ehhez a kormány segítségét kérik. Az ötletre elméletileg a kabinet is nyitott, két névtelenséget kérő szakértő szerint azonban erre rövid távon nem sok esély van. A kvóták visszavételét az EU már kifizette, miért is osztana most újakat – mondják –, de ha meg is teszi, és emeli a kvótákat mondjuk 15 százalékkal (ez felmerült), arra nem lehetne Magyarországon új gyárat építeni, mert csak 15 ezer tonna többlettermelést jelentene.
A szakértők szerint változás legkorábban 2014-ben lehet, ekkor lépéhet életbe az új közösségi agrárpolitika, ami a cukorágazatot is érintheti. Vagy 2015-ben, amikor lejár az uniós cukoripari rendtartás hatályos szabályrendszere.”
Névtelenséget kérő szakértők??? Ha „szakvéleményt” mond valaki, akkor azt vagy névvel vagy sehogy! Máskülönben mi támasztja alá, hogy az valóban szakember??? Számomra így két senki, mondott egy nagy semmit! A csalafintaság benne van a rendszerben! a 400 ezer tonnát 75%-al csökkentettük, de ha most 100% os növekedés lenne, akkor is csak 210 ezer lenne a max! Gondolom az uniónak ez a világ minden pénzét megérte, hiszen egy erős térségi termelést zúzott porrá…. változás 2014-2015-ben, feltehetőleg akkor, amikor már a nyugati centrumok annyira megerősödnek és felvásárolták a magyar termőföldeket is, hogyha 10 millió tonna lenne a kvóta, akkor se építenénk gyárat, mert már a telek se lenne a miénk, nemhogy a termőföld…
pityus48 [2011.05.11., 14:51][válaszolok] #3
A kérdésre a választ HÁDÁM nagyon jól meg adta . Csak még annyit lehetne a VENDÉG véleményéhez hozzáadni, hogy most lehetősége lenne a Magyar demokráciát " tiszteletben tartó" kormányunknak ezeket a dolgokat amit az elmúlt húsz évben véghez vitt a magyar politikai rezsim ügyészi vizsgálat alá helyezni. Kíváncsi lennék arra kikre nem volna bizonyíték hogy nem ártott a magyar népnek és szerény kis városunknak.Az E.U.- hoz való csatlakozást melyik párt kezdeményezte?Milyen feltételekkel? Most ez lett a vége.Az E.U. belül a Német a Francia akik felvásárolták a Magyar élelmiszer ipart, sohasem bírta elviselni a magyar mezőgazdaságot és a magyar ipart, a politikusaink hozzá nem értését ki használva mind kettőt lerombolták.Mindegy hogy ki volt hatalmon vagy ellenzékbe mindegyik csak az egyéni,családi érdekeit vette figyelembe és durván el árulták az országot. A szerencsi cukorgyárat a második világháború alatt nem tudták fel robbantani, mert voltak emberek akik saját életüket nem féltve meg mentették.A leromboláskor ellenzékbe levő FIDESZ, a hatalmon levő MSZP semmit nem tett annak érdekében hogy ne rombolják le a cukorgyárat! Ellenzékbe nem a szalmabálát kellett volna égetni az erőmű ellen, ha nem a helyi polgárokat össze fogni , hogy tiltakozzanak a gyár megsemmisítése ellen.Az MSZP- nek pedig időben lépni a kormány felé!Ez jellemző Országunkra is. A második világháború alatt lerombolt ipart , közlekedést, mezőgazdaságot felépítette Nemzetünk, az elmúlt húsz év alatt meg hagytuk magunkat nyomorba taszítani. EZ KÖSZÖNHETŐ A MAGYAR POLITIKAI REZSIMNEK !!!!!!!!!!!! Párt állástól függetlenül.
Hádám [2011.05.13., 07:47][válaszolok] #4
Pityus48!
Én nem a bizonyítékokra vagyok kíváncsi, hanem arra mikor lesz egyáltalán tisztességes vizsgálat... félek nagyon messze még az a nap...
Én nem a bizonyítékokra vagyok kíváncsi, hanem arra mikor lesz egyáltalán tisztességes vizsgálat... félek nagyon messze még az a nap...
E.C. (vendég) [2011.05.14., 05:08][válaszolok] #5
Azok a nyomorult Tücskök a hibásak mindenben.
Amelyik muzsikál.
Amelyik muzsikál.
Bukovszky Róbert [2011.05.15., 20:30][válaszolok] #6
Elgondolkodtató!
http://hvg.hu/velemeny/20110515_sebok_wolff_eurovizio
http://hvg.hu/velemeny/20110515_sebok_wolff_eurovizio
6-nak (vendég) [2011.05.18., 14:17][válaszolok] #7
Mi?
Hádám [2011.05.18., 16:29][válaszolok] #8
Kis érdekesség, ha megírtam kiteszem ide is:
Munkahelyteremtés, avagy kizsákmányolás magas fokon!
Napjainkban rengetegszer esik szó „munkahelyteremtés” címszó alatt egy megfoghatatlan dologról, ami általában csak a pénzt viszi, de sajnos nem nagyon van látszatja. Ha azt a logikát követjük, amit mostanában hangoztat a kormányunk, hogy vonzóvá kell tenni az országot a külföldi befektetők számára, nekem kísértetiesen hasonlít egy történelmi korszakra és folyamatra. Ez történetesen Anglia térhódítása a távol keleten, Indiában, Kínában és a többi térségben lévő országban. Aki általánosságban járatos eme történelmi korban, az tudja, hogyan működött a rendszer. A gyarmatosítás folyamán kiépült angol gyárak felvásárolták (általában elrabolták) a helyi termelők nyersanyagait (vagy földjeit), majd nagy tömegben, megalázó éhbérért dolgoztatták a helyi munkaerőt, miután a versenyben a kistermelők tönkrementek. Ezután természetesen nem tudtak máshonnan árut beszerezni, csak az angol termelőktől, akik persze többszörös áron forgalmazták az olcsón megtermelt áruikat! Ennek köszönhetően az országokban szinte teljesen leállt a saját ipar kiépülése, melynek eredményeit a gyarmati rendszer felbomlásakor azonnal látni lehetett. Kínát leszámítva a többi ország nem kifejezetten a gazdagságáról és a jólétről híresült el… Sőt Indiában a miénkhez kísértetiesen hasonló népesedési problémák figyelhetők meg a legszegényebb rétegeknél! Ha jobban megnézzük a mai magyar helyzet se különb, csak a kor más! Szinte nincs saját ipar, magyar földön, magyar nyersanyagból külföldiek által megtermelt termékeket veszünk, fogyasztunk, alacsony béren tengődő magyar munkaerő által megtermelve. A haszon pedig marad a külföldi tulajdonosnak. Annyiban rosszabb viszont a helyzet, hogy ezért most még fizetünk is „adókedvezmény” címszó alatt! Bátran ki merem jelenteni, hogy amíg a magyar földek parlagon hevernek, amíg nincs saját termelése az országnak (legalább a saját szükségleteire), addig nem várható érdemi előrelépés a munkahelyek terén, maximum parasztvakító, 4 órás utcaseprő „munkákra” lehet számítani!
Munkahelyteremtés, avagy kizsákmányolás magas fokon!
Napjainkban rengetegszer esik szó „munkahelyteremtés” címszó alatt egy megfoghatatlan dologról, ami általában csak a pénzt viszi, de sajnos nem nagyon van látszatja. Ha azt a logikát követjük, amit mostanában hangoztat a kormányunk, hogy vonzóvá kell tenni az országot a külföldi befektetők számára, nekem kísértetiesen hasonlít egy történelmi korszakra és folyamatra. Ez történetesen Anglia térhódítása a távol keleten, Indiában, Kínában és a többi térségben lévő országban. Aki általánosságban járatos eme történelmi korban, az tudja, hogyan működött a rendszer. A gyarmatosítás folyamán kiépült angol gyárak felvásárolták (általában elrabolták) a helyi termelők nyersanyagait (vagy földjeit), majd nagy tömegben, megalázó éhbérért dolgoztatták a helyi munkaerőt, miután a versenyben a kistermelők tönkrementek. Ezután természetesen nem tudtak máshonnan árut beszerezni, csak az angol termelőktől, akik persze többszörös áron forgalmazták az olcsón megtermelt áruikat! Ennek köszönhetően az országokban szinte teljesen leállt a saját ipar kiépülése, melynek eredményeit a gyarmati rendszer felbomlásakor azonnal látni lehetett. Kínát leszámítva a többi ország nem kifejezetten a gazdagságáról és a jólétről híresült el… Sőt Indiában a miénkhez kísértetiesen hasonló népesedési problémák figyelhetők meg a legszegényebb rétegeknél! Ha jobban megnézzük a mai magyar helyzet se különb, csak a kor más! Szinte nincs saját ipar, magyar földön, magyar nyersanyagból külföldiek által megtermelt termékeket veszünk, fogyasztunk, alacsony béren tengődő magyar munkaerő által megtermelve. A haszon pedig marad a külföldi tulajdonosnak. Annyiban rosszabb viszont a helyzet, hogy ezért most még fizetünk is „adókedvezmény” címszó alatt! Bátran ki merem jelenteni, hogy amíg a magyar földek parlagon hevernek, amíg nincs saját termelése az országnak (legalább a saját szükségleteire), addig nem várható érdemi előrelépés a munkahelyek terén, maximum parasztvakító, 4 órás utcaseprő „munkákra” lehet számítani!
Vendég3 (vendég) [2011.05.18., 22:48][válaszolok] #9
Idézet Fischer Béla, a Cukor Terméktanács elnökétől, forrás a NOL.hu:
"Magyarországon a répatermelők egy része 2008-ban nem volt hajlandó szerződést kötni a gyárakkal, inkább választották az egyszeri, a kvóta visszaadása után járó pénzt. A termelők hiányában ekkor szűnt meg a szolnoki, a szerencsi és a petőházi gyártás. A gyárakat leszerelték, a gépeket elszállították."
Nem egy politikus, hanem egy szakember nyilatkozza, ez az igazság, a többi süket duma.
"Magyarországon a répatermelők egy része 2008-ban nem volt hajlandó szerződést kötni a gyárakkal, inkább választották az egyszeri, a kvóta visszaadása után járó pénzt. A termelők hiányában ekkor szűnt meg a szolnoki, a szerencsi és a petőházi gyártás. A gyárakat leszerelték, a gépeket elszállították."
Nem egy politikus, hanem egy szakember nyilatkozza, ez az igazság, a többi süket duma.
9-nek (vendég) [2011.05.19., 11:51][válaszolok] #10
De azt nem mondta hogy mennyit akartak adni a répáért.Utána kellene nézni.Biztos nem akartak veszteséget termelni.
10-nek (vendég) [2011.05.19., 12:28][válaszolok] #11
A termelők 39 euró/ tonnát szerettek volna a legvégén 41 eurot ajánlottak a termelőknek( és ekkor bújt ki a szög a zSákból) bevallották, ennyiért sem termelnek.Ennyi!
Bukovszky Róbert [2011.05.19., 12:33][válaszolok] #12
Tisztelt #10! Javaslom ne legyen rest és nézzen utána! Emlékezetem szerint a mindenkori legmagasabb ár felett kínáltak vagy 25-30%-al.
Miért nem akarják már végre elhinni, hogy ebben a nagyon-nagy politika keze van benne /bár ezeket az utazgatásokat még soha senki nem tisztázta/ a mieink apró porszemecskék lehettek a történetben.
Esetleg, ha valaki emlékszik kérem idézze már be az akkori helyi ellenzék reakcióit. Én nem emlékszem tőlük heves reagálásokra, szervezkedésre. Azért gondolatébresztőnek egyfajta "összeesküvés elméletként" annyit ajánlok mindenkinek a figyelmébe, hogy nézzen utána ki a város Sportegyesületének egyik sikeres szakosztályának a vezetője és most Ők kitől kaptak egy "hétszámjegyű"összegű támogatást.
Miért nem akarják már végre elhinni, hogy ebben a nagyon-nagy politika keze van benne /bár ezeket az utazgatásokat még soha senki nem tisztázta/ a mieink apró porszemecskék lehettek a történetben.
Esetleg, ha valaki emlékszik kérem idézze már be az akkori helyi ellenzék reakcióit. Én nem emlékszem tőlük heves reagálásokra, szervezkedésre. Azért gondolatébresztőnek egyfajta "összeesküvés elméletként" annyit ajánlok mindenkinek a figyelmébe, hogy nézzen utána ki a város Sportegyesületének egyik sikeres szakosztályának a vezetője és most Ők kitől kaptak egy "hétszámjegyű"összegű támogatást.
Hádám [2011.05.19., 19:16][válaszolok] #13
Ne kanyarodjunk el a cukor témától, lehet erről még vitázni bőven!
Görög (vendég) [2011.05.21., 12:58][válaszolok] #14
Kedves Robi. Az akkori ellenzék csak arra törekedett, hogy le járassa az önkormányzatot. Mit törődött a cukorgyár sorsával? SEMMIT.Csak az volt nekik jó amit a világ örökség fedezete alatt a szőlő termelők diktáltak nekik, de előtte jó komás állapotba hozták Őket,ezt az állapotot abból gondolom, hogy amit ígértek akkor ellenzékben most már nem emlékeznek rá.Munkahelyek teremtése,még az OVIT is el vonult!Ők ellenzékbe nem beszélhettek, most mi van? Hatalmon vannak most is a volt önkormányzatot hibáztassák, holott Ők is benne voltak, most mit csinálnak? Csak azt keresik hogy mit rontott el a volt Polgármester asszony, nem azt hogy mit kellene tenni azért ,hogy Szerencsen legyen az embereknek munka helye. Ez nekik nem fontos csak az hogy pálinka fesztivál legyen had butuljon még jobban a szerencsi polgár.Ezt csinálják a Polgármester vezetésével a többséggel rendelkezők.Magyarul semmit!!!!!!!!!
14-nek (vendég) [2011.05.21., 13:57][válaszolok] #15
Fordítva ülsz a lovon.Ki is volt kormányon.
vendégnek,vendég1 (vendég) [2011.05.21., 15:42][válaszolok] #16
15-nek ! Szerintem te ülsz fordítva a lovon, mert aztsem tudod , hogy merröl kel a nap ! Jobb lett volna ha csendben maradsz !
Görög (vendég) [2011.05.22., 10:31][válaszolok] #17
15-nek: Köszönöm a felvilágosítást,Én azt akartam mondani hogy a kormányra nem ülni kell. A kormány az olyan eszköz mint a lónál a hajtó szár/ ha tudja hogy mi az?/a bizalmat kapott vezetés a bizalommal éljen ne vissza éljen.Most már nekik szabad beszélni akkor mért nem teszik azt? De ha élnek hatalmukkal akkor azt úgy tegyék ahogy a választási kampányba meg ígérték.
Láttam egy testületi ülést a volt szerencsi T.V. közvetítésében, az egyik képviselő meg kérdezte az erőmű igazgatóját ,hogy hogyan van még türelmük arra , hogy Szerencsen erőművet építsenek. Erre a kérdésre a T.Polgármester úr rendre utasította a képviselő urat és azt mondta neki ,hogy legközelebb megvonja tőle a szót.Most azt kérdem tisztelt 15. hol van a lónak a farka és a füle.De köszönöm ,hogy fel világosított!
Láttam egy testületi ülést a volt szerencsi T.V. közvetítésében, az egyik képviselő meg kérdezte az erőmű igazgatóját ,hogy hogyan van még türelmük arra , hogy Szerencsen erőművet építsenek. Erre a kérdésre a T.Polgármester úr rendre utasította a képviselő urat és azt mondta neki ,hogy legközelebb megvonja tőle a szót.Most azt kérdem tisztelt 15. hol van a lónak a farka és a füle.De köszönöm ,hogy fel világosított!
17-nek (vendég) [2011.05.22., 14:27][válaszolok] #18
Tisztelt 17-es hozzászóló! Annyi butaságot összehordott itt néhány hozzászólásában, hogy az sok! Gondolkodjon már legyen szíves mielőtt ír! Köszönöm!
Hádám [2011.05.25., 21:46][válaszolok] #19
Összes hozzászólás: 24 db (20 különböző címről),
nem megjelent hozzászólás: 5 db (21%)
A hozzászólások nem a Szerencsi Válasz álláspontját képviselik, tartalmuktól szerkesztőségünk teljes
mértékben elhatárolódik, felelősséget értük nem tudunk vállalni. Kérjük, hogy ezt tartsák szem előtt, mielőtt írnak!
Az azonosítást lehetővé tevő IP-címeket soha senkinek nem adjuk ki, kizárólag rendőrségi nyomozás esetén.
• Adatkezelési tájékoztató
Tisztelt Olvasóink!
A hozzászólás lehetősége 2022. január 4-ével megszűnt.
További információ ide kattintva olvasható.
További információ ide kattintva olvasható.