A szerencsi szalmatüzelésű erőmű építése kapcsán sürgős beavatkozásra hívja fel a figyelmet Dr. Takács András a Tokaj-hegyalja Fejlődéséért Szövetség ügyvivője. A számos Tokaj-hegyaljai borász szervezet nevében megfogalmazott sajtóanyagban felteszi a kérdést, „ki vállalja majd a felelősséget, ha a szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű megépítése miatt a Tokaj-hegyaljai borvidék elveszíti a világörökségi címét? Miért támogatja ezt a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, illetve a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.? A médiához eljuttatott összefoglaló szerint az UNESCO Világörökség Bizottság jelenleg eljárást folytat a Kormány felé a Tokaj-hegyaljai világörökségi címre és értékekre veszélyt jelentő szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű ügyében. A probléma megoldásáról 2011. február 01.-ig kell a jelentését elküldenie a Kormánynak az UNESCO felé, amely 2011. nyarán dönt annak elfogadásáról, vagy elutasításáról.

Építkezés az MFB finanszírozásával?

Az UNESCO döntéséig semmilyen építési munka nem támogatható az adott területen, mert az súlyosan veszélyezteti a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásait és a Tokaj-hegyaljai borvidék világörökségi címét. Mint azt a sajtóanyagban megfogalmazták, egy teljesen hasonló építési engedélyezési eljárás, és a megindult munkák miatt Drezda elveszítette világörökségi címet (völgyhíd építése kultúrtáji környezetben) 2009. júniusában.
Dr. Takács András azt is leírja, hogy Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter döntése nyomán a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. egy olyan magánberuházás állami, közpénzeken történő finanszírozására készül, amibe eddig piaci alapon nem tudtak befektetőt találni, és amely beruházás megépülése ellentétes hazánk nemzetközi kötelezettségvállalásaival, a folyamatban lévő UNESCO-eljárással, és amely nyomán a Tokaj-hegyaljai borvidék elveszítheti a világörökségi címet.

Nyílt levél Hiller Istvánnak

Az alábbiakban változtatás nélkül olvasható az a nyílt levél, amit az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak címeztek a mai napon, azaz 2010. március 09.-én.

„Hiller István miniszter

Oktatási és Kulturális Minisztérium - 1055 Budapest Szalay út 10-14.


Tájékoztatásul kapják: Sólyom László, köztársasági elnök; Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa; Bajnai Gordon, miniszterelnök; Varga István, miniszter, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium; Balázs István, miniszter, Külügyminisztérium


Tisztelt Miniszter Úr!

A Tokaj-hegyaljai borvidék hazánk egyedülálló és egyik legismertebb kulturális értéke, amelyet 2002-ben az UNESCO világörökségi címmel ismert el. Megdöbbenéssel értesültünk róla, hogy ezt a világörökségi értéket és címet, most maga a magyar állam, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetése veszélyezteti azzal, hogy hozzájárult a „szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű” megépítéséhez az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. pénzügyi támogatásával.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság vezetőjeként Ön a világörökségi ügyek kormányzati felelőse, így a nemzetközi és a hazai nyilvánosság előtt fordulunk Önhöz nyílt levelünkkel, kérve válaszát és azonnali intézkedését a világörökségi értékeink védelme érdekében:

1. Intézkedjen a Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter felé, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a beruházóval kötött szerződést azonnali hatállyal bontsa fel és annak tartalmát hozzák nyilvánosságra!

2. Tájékoztasson róla, hogy a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság elnökeként milyen tárgyalásokat és egyeztetéseket folytatott az ügyben Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterrel, adott-e számára bármilyen felhatalmazást a beruházás állami támogatásához, és ha igen, akkor hozza nyilvánosságra a vonatkozó dokumentumokat!

3. Folytatott-e az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vagy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. egyeztetéseket az ügyben a világörökségi helyszín UNESCO által elismert kezelő szervezetével, a Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesülettel vagy az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsággal (az ICOMOS az UNESCO állandó tanácsadó szervezete a kulturális örökségvédelmi ügyekben), és ha igen, hozza nyilvánosságra ezeket a dokumentumokat!

4. Ki lesz a kormányzatban személy szerint felelős azért, ha a beruházás megépítése nyomán az UNESCO Világörökség Bizottság elveszi a borvidéktől a világörökségi címet, hiszen a jelenleg ismert tények szerint a beruházó az eredeti tervek szerint építi azt meg, csupán két időbeli ütemben.

5. Mikorra tervezi az ügyben összehívni a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságot?

6. Mit tett az Oktatási és Kulturális Minisztérium az ügy megoldása érdekében 2009. júniusa óta, mióta ismert az UNESCO Világörökség Bizottság döntése a kormány felé a szerencsi erőmű beruházás kapcsán?

7. Ön szerint veszélyeztetheti-e maga az állam egy nemzetközi kötelezettségvállalásának teljesítését (UNESCO Világörökségi Egyezmény) és egy világörökségi helyszínének a világörökségi címét, amit 2002-ben az adott Kormány kért és kapott az UNESCO Világörökség Bizottságtól?

8. Ki írta alá a Magyar Köztársaság részéről az UNESCO Világörökség Bizottsághoz küldött jelentést 2009. elején, és abból miért maradt ki a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által készíttetett „világörökségi szempontú hatástanulmány” legfontosabb megállapítása a szerencsi erőmű beruházásról: „A helyszínkiválasztást felül kell vizsgálni. A területválasztásnál a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékei fenntartásának és kiteljesedésének kell meghatározónak lenniük, ezért az erőmű elhelyezése a világörökségi területen kívül indokolt. A világörökségi területen kívül, a régióban máshol is rendelkezésre állnak a beruházás infrastrukturális igényeinek megfelelő helyszínek.” (85. oldal)

9. 2009.-ben a Magyar Villamos Művek Zrt. is vizsgálta a belépés lehetőségét a szerencsi erőmű beruházásba, de ezt végül nem tette meg. Kérjük, hogy gondoskodjon a Magyar Villamos Művek Zrt. adott döntés előkészítő anyagainak azonnali nyilvánosságra hozataláról (műszaki, pénzügyi, kommunikációs és PR-elemzések), amelyek alapján látható és értelmezhető, hogy ez az állami cég miért döntött úgy, hogy nem érdemes és nem szabad szerepet vállalnia a szerencsi beruházásban.

10. A fentiekhez kapcsolódva, ha az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt. nem vállalt szerepet egy sok szempontból problémás beruházásban, milyen műszaki, üzleti és kommunikációs elemzések, tanulmányok alapján találja azt jó és támogatandó üzletnek a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt.? Kérjük, gondoskodjék a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. döntés előkészítő anyagainak azonnali nyilvánosságra hozataláról is, hogy azok összevethetők legyenek a Magyar Villamos Művek Zrt. korábbi anyagaival, adataival. Amennyiben folyamatban lévő elemzésekről van szó, kérjük, hogy azt ismertesse a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság ülésén.

11. A beruházás az ismert műszaki, finanszírozási és kockázati tartalmakkal (pl. az elegendő tüzelőanyag hiánya a térségben, ahol nincs szalma, így azt rendkívül nagy szállítási költségekkel lehet csak előteremteni; a hő hasznosításának hiánya, azaz az erőmű rendkívül alacsony hatásfoka; a világörökségi cím elvesztéséből fakadó várható kártérítési perek stb.) a kereskedelmi feltételekkel működő, azaz nem állami tulajdonú és kockázatvállalású bankoktól is kapott volna e hitelt vagy ez a magánberuházás csak állami forrásból finanszírozható?

12. Végzett-e az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vagy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. kockázatelemzéseket arra az esetre, ha a szerencsi beruházás építésének elkezdése miatt a Tokaj-hegyaljai borvidék 2010. nyarán felkerül a „veszélyeztetett világörökségek listájára” és ha az építkezés további folytatása után az UNESCO Világörökség Bizottság törli is azt a világörökségi helyszínek közül. Ki lesz ezért név szerint majd felelős, illetve ki felel majd azokért a felmérhetetlen marketing, arculat és egyéb anyagi károkért, amit a világörökségi cím elvesztése okozhat a borvidéknek, a szőlészeti, borászati és turisztikai vállalkozásoknak, a hazai gazdaságnak. Van-e az adott elemzések szerint a világörökségi címnek pénzben kifejezhető értéke és annak elvesztéséért ki tartozik majd kártérítéssel a borvidéki szereplők felé? Szeretnénk felhívni a figyelmet rá, hogy egy világörökségi címre és értékekre veszélyt jelentő beruházás jelentős mértékben veszélyt jelenthet a szőlészeti, borászati és turisztikai ágazatra, annak hazai és nemzetközi versenyképességére!

A Tokaj-hegyaljai szőlész és borász egyesületek nevében bízva válaszában, üdvözlettel!

Dr. Takács András ügyvivő
Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség

Cím: Tokaj Reneszánsz – Tokaji Nagy Borok Egyesülete
3910 Tokaj Kossuth tér 15.
takacs.andras2@chello.hu; 06 20 458 73 32

2010. 03. 09.”

Dr. Takács András a Tokaj Reneszánsz – Tokaji Nagy Borok Egyesülete, a Tokajvinum Hungaricum Egyesület, a Tokaji Bormívelők Társasága, a Mádi Kör Eredetvédelmi Egyesület, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa, a Tokaji Borbarátnők Társasága, a Tokaj-hegyaljai Történelmi Borút Egyesület és a Tokaj-hegyaljai Borút Egyesület nevében fogalmazta meg sajtóanyagát.

Forrás: Kulcs Magazin

---

A Jobbik felhívása a szerencsi szalmaégető erőmű létesítése ellen

A Szerencsre tervezett szalmaégető jól szimbolizálja az elmúlt húsz év gazdaság- és társadalompolitikai fekélyeit. Megtaláljuk benne a nagytőke törvényesség látszatát keltő, de valójában azt kijátszó fondorlatait ugyanúgy, mint a helyi politikusbűnözők munkahelyteremtés illúziójával kecsegtető, népbutító próbálkozásait, amik egyúttal a helyi közösség akaratának semmibe vételével és a nemzetközi kötelezettségvállalásaink felrúgásával is párosulnak. Ezeket a törekvéseket pedig a kormány 9,5 milliárd Ft adókedvezménnyel, és további 60 millió euró hitellel szándékozik támogatni.

Az égetőmű 80 km-es körzetében a jelenlegi tájhasználatot figyelembe véve az összes szármaradvánnyal együtt – szakszerű vetésforgót feltételezve – maximálisan mintegy 80-100 ezer tonna biomasszára lehet számítani. Ez messze elmarad a beruházó BHD által tervezett és a nagy integrátorokkal már leszerződött 575 ezer tonna biomassza energiahordozók mennyiségétől. Az integrátorok már le is szerződtek a gazdákkal 270 ezer tonna/év fűtőanyag-szükséglet előállítására. Ebből az látszik, hogy a szükséges fűtőanyag-mennyiséget csak az energiafű-termesztés nagyarányú elterjesztésével fogják tudni biztosítani, melyre a szerződések nagy része is vonatkozik. Ugyanakkor a tervezett beruházás engedélyét alátámasztó hatástanulmányban e növény termesztésének ökológiai hatásait nem vizsgálták, vagyis erre az engedély nem vonatkozik. Ráadásul a biomassza, mint megújuló energia, sűrűsége igen alacsony, a tervezett égetőmű esetében csak a szállításból származó üvegházhatást okozó széndioxid-kibocsátás mértéke eléri a 380 tonna/év értéket. A beruházás évtizedekre meghatározóvá tenné a térségben a magas fosszilis energia-bevitelre alapozott, magas környezetterheléssel járó nagyüzemi intenzív mezőgazdaság létét, ahol a külső nagybefektetői érdek a profitot a térségből kivonja, a károkat pedig a helyi társadalomra hagyja. Ráadásul ezeknek a szerződéseknek jelentős része természetvédelmi, Natura 2000 és Érzékeny Természeti Területet is érint.

A beruházó BHD cégnek, ahogy említettük, ígérvénye van a pénzügyminisztériumtól 9,5 milliárdos adókedvezmény nyújtására, mindössze 75 munkahely teremtéséért és 4 éves megtartásáért cserébe. Az egyéb közvetett és közvetlen támogatásokat nem számolva ez 126 millió forint állami támogatás munkahelyenként. Vajon egy családi alapú kistermelő vagy kisvállalkozó ebből hány munkahelyet tudna teremteni, és azt hosszútávon fenntartani? Bizonyosan legalább tízszer annyit, amennyiben ezt az összeget a Jobbik programja szerinti vidékfejlesztésbe ágyazottan fordíthatnák fejlesztéseikre a helyi gazdaság szereplői. Tokajban több ezer éve a messze földön elismert szőlőtermesztés és a borászat, valamint az ehhez kapcsolódó kulturális turizmus és a kiszolgáló háttér jelenti a fő megélhetési forrást az ott lakók számára. A Jobbik ezekre a hagyományokra alapozva kívánja fejleszteni a kistermelői hálózatot, a bor- és élelmiszer-feldolgozást, -értékesítést, a kapcsolódó kézműipart és a helyi gazdaság egészét. A helyi gazdaság keretein belül a lakosság közvetlen kiszolgálása érdekében létesített települési energiaellátó rendszerek jelentik számunkra a megfelelő megoldást.

Mindezek alapján a Jobbik felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul állítsa le azt az MFB-n belül zajló folyamatot, amely részben vagy egészben közpénzekből szándékozik a már beígért 9,5 milliárd forint adókedvezmény mellé napokon belül további 60 millió euró hitelt nyújtani a szalmaégetőt beruházó BDH és/vagy kapcsolt vállalkozásai részére.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom minden törvényes eszközzel fel fog lépni a tervezett beruházás megvalósulása ellen, és ennek érdekében – a helyi gazdálkodói és civil erőket támogatandó – országos ellenállást fog tanúsítani az Országgyűlésben és azon kívül, mivel ebben az esetben ismét a nemzet érdekei ellen való politikai és gazdasági fondorlatról van szó.

Varga Géza
a Jobbik Agrár és Vidékfejlesztési Kabinetjének elnöke

Forrás: jobbik.hu

Kapcsolódó:

Kész átverés Szerencsen a szalmaerőmű miatt? + képek + sajtóközlemény
A borászok továbbra sem kérnek az erőműből
Magyar Rádió: „Erőmű lesz” + a műsor hangfelvétele
Tokaj és az Andrássy út nem veszélyeztetett
Indul a visszavágó: Rónavölgyi Endréné véleményezi az ombudsmani állásfoglalást